A tavasz a megújulásról és regenerálódásról szól. Új életre kel a természet és vele együtt az ember is nagyobb vágyat érez arra, hogy kicsit feltöltődjön, magával foglalkozzon, megtisztuljon és lelki, illetve fizikai szinten is virágba boruljon. Ha ez a folyamat nem, vagy nem teljesen tud megvalósulni, mellette pedig kimerültek vagyunk, sokat stresszelünk, akkor számolnunk kell a burnout-szindróma kialakulásával, ami komoly szövődményekkel járhat.
Mi abban szeretnénk most segíteni, hogy felismerd a burnout-szindróma jeleit és időben tegyél ellene.
Mi a burnout-szindróma?
A burnout-szindróma az angol bunrout-syndrome szóból lett magyarosítva és sokszor emlegetik kiégési szindrómaként is. Ez az állapot akkor jön létre, ha valaki hosszú távon, fokozott érzelmi és fizikai megterhelésnek van kitéve. A kedvezőtlen stresszhatások érhetnek a magánélet során, de gyakoribb a burnout azoknál, akiknek a munkája fokozott empátiát és mellette megerőltető fizikai munkát is igényel. Előfordulása az egészségügyi dolgozók körében a leggyakoribb, de más humán területen tevékenykedők is sűrűn tapasztalján a kiégési szindrómát.
Kik vannak kitéve a burnout-szindróma kockázatának?
Általánosan azt mondhatjuk, hogy a lelkileg és fizikálisan fokozottan megterhelő munkát végzők vannak a leginkább kitéve annak a kockázatnak, hogy kialakul náluk a burnout-szindróma. Ha konkrétabbak szeretnénk lenni, akkor pedig azt kell mondjuk, hogy a legnagyobb veszélynek az ápolók és orvosok vannak kitéve, de igen nagy a teher a pedagógusokon,a pszichológusokon, a lelkészeken, illetve a szociális munkásokon is. Nem szabad megfeledkezni a katonákról, a rendőrökről, a tűzoltókról és a mentősökről sem, akik szintén fokozott lelki tehernek vannak kitéve.
De gyakran számolnak be kiégésről az ügyvédek, a büntetőjogászok és a bírók is. Akárcsak a multinacionális környezetben dolgozó informatikusok, kreatív szakterületen tevékenykedők, felsővezetők és ügyfélszolgálatosok. Magas a burnout rizikója a behajtási és pénzügyi területen tevékenykedőknél, illetve a politikai, közszereplői és sportolói körökben. Persze ez a felsorolás nem azt jelenti, hogy bármely más szakma, ami nem került említésre, kimaradna a szórásból, hiszen a kiégési szindróma bárkit érinthet, így például rengetegszer a sok gyermekes anyukák is megtapasztalják ezt a betegséget.
Miért alakul ki a kiégési szindróma?
A kiégésnek számos oka lehet a sok stressztől a fizikai megterhelésig, illetve ezek kombinációjáig. A burnout-szindróma kialakulását elősegíti, ha az érintett teljesítménye nem mérhető, nem azonos a befektetett munka és az eredmény látványossága, ha nem kap az érintett megfelelő feedbacket a munkájával kapcsolatban, vagy nincs megerősítése arról, hogy jól végzi a munkáját. További kiváltó tényező, ha a bérezés a munka értékével ellenarányban van (pl.: egy orvos esetében nem honorálják külön, ha megmenti valakinek az életét). Az állandó túlórák, a hosszú munkaidő, a magas fizikai igénybevétel, a kialvatlanság és a minőségi kikapcsolódás hiánya is vezethet burnouthoz. Sokaknál pedig pusztán az váltja ki a kiégési szindrómát, hogy hatalmas felelősséget cipelnek, vagy munkakörükben gyakoriak a krízishelyzetek.
Ezeknek a terheknek gyakran az a hozománya, hogy az ember ingerlékenyebbé válik, ideges, stresszes , frusztrált és ez a környezetében is károkat okozhat. Ezeket az érzelmeket nem szabad elnyomni és eluralkodni sem, de a balansz fenntartása az állandó stresszfaktorok mellett borzasztóan nehéz. Ha túl sokáig lavírozunk így, akkor előbb vagy utóbb kitör belőlünk a burnout minden terhe és szinte biztos, hogy komoly károkat fog okozni az emberi kapcsolatainkban.
Honnan tudhatom, hogy burnout-szindrómában szenvedek?
Már az alap személyiségünk segíthet a felismerésben, mielőtt szakemberhez fordulnánk. A kiégési szindróma gyakrabban érinti azokat, akik maximalisták, magas az elvárásuk önmagukkal és társaikkal szemben, illetve könnyen bele tudnak feledkezni a munkába és nagy áldozatokat hozni karrierük építése érdekében. A kialakulásnak több szakasza van.
Az első az idealizmus szakasza az első, amikor belevágunk a munkába, lelkesek vagyunk, irreális célokat tűzünk ki magunk elé és idealizálunk egy álom munkakört. Ebben a szakaszban a kollégáinkkal is intenzívebb a kapcsolatunk és vibráló személyiségünk az egyik legjobb munkaeszközünk, miközben túltengünk az energiától és a tettvágytól.
Ezt követően javítja a hatékonyságunkat és a lelkesedésünket is az, hogy az „új seprű jól seper” elvén bezsebeljük a dicséreteket. Ez a realizmus korszaka, amikor a sok pozitív élmény még előrébb lendít és elősegíti a kreativitásunkat és hatékonyságunkat. Ettől még eltökéltebbek leszünk, hogy hajtsunk tovább és még keményebben dolgozzunk. Itt jön a baj! Az idő előrehaladtával bekövetkezik a stagnálás, hiszen képtelenség megugranunk saját magas teljesítményünket és fenntartani hosszabb távon azt a hatalmas tüzet, amivel lángoltunk az elején. A teljesítőképesség és az érdeklődés ebben a stagnálási szakaszban elkezd romlani, ami egyenes út a frusztrációs szakaszhoz.
Jön egy cselekvési és bizonyítási kényszer, ami mellé óriási frusztráció társul. A tökéletesség hajszolásában egyre jobban beletemetkezünk a munkába, felborul a work-life balance (=munka-magánélet egyensúly) és a privát élet, valamint a pihenés és feltöltődés hiányában elhatalmasodik rajtunk a munka terhe. Ezen a ponton nehéz hatásosan gyakorolni az önkontrollt, ami negatív megnyilvánulásokhoz vezethet. Ilyenkor csak ront a helyzeten, ha a felettesünk megkérdőjelezi alkalmasságunkat (márpedig ez gyakran előfordul ilyen helyzetben). El is jutottunk a burnout csúcsára, amikor az érintett negatívan látja a jövőt, nem élvezi a munkáját, amit tessék-lássék módon végez el. A testi-lelki kimerültség következtében pedig a kiégési szindróma elkezdi szépen csendben gyártani szövődményeit. (Ezekről lentebb még lesz szó.)
Kezelhető a burnout-szindróma?
A jó hírünk az, hogy a kiégés szindróma kezelhető, ám gyakran igényel külső segítséget a leküzdése. Nyilván a legkézenfekvőbb megoldás a munkakörülmények és élethelyzetünk megváltozása volna, de ez sok esetben nem túl életszerű megoldás. Az első és legfontosabb, hogy valahogy ráleljünk a work-life balanszra és mérsékeljük a túlterheltségünket. A tudatos életmód és a különböző wellbeing szolgáltatások igénybevétele sokat segít azoknak, akik nem ismerik a vállalati én idő fogalmát és képtelenek időt adni maguknak fizikálisan és mentálisan a regenerálódásra. Muszáj néha megnyomni a kikapcsoló gombot.
A krónikus stressz kezelésére remek gyakorlatok vannak, amelyek elsajátításában kérhetjük szakember segítségét egy coachetól, vagy súlyosabb esetben akár egy pszichológustól. A burnout egyik ellenszere a pihentető alvás és az életmódváltás. Sokan nem is gondolnák, hogy mekkora ereje van annak, ha csupán jobban odafigyelünk a folyadékpótlásra, a helyes étkezési szokások bevezetésére, a rendszeres testmozgásra, a szellemi feltöltődésre és alvásciklusaink beállítására. Mindebben pedig segítségünkre lehet a Zinzino számos terméke, de kiemelt szerepe van a burnout-szindróma kezelésében a Viva+ étrend-kiegészítőnek. A prémium sáfrány alapanyagú készítmény segít abban, hogy stresszmentesek és energikusak maradjunk. Ez a remek termék javíthatja általános közérzetünket és támogathat abban, hogy pihentető legyen alvásunk éjszaka, míg nappal kirobbanó formában maradunk.
Megelőzhető a burnout-szindróma?
Mint a legtöbb hasonló betegség, a kiégési szindróma is természetesen megelőzhető. A prevenció a mentálhigiéné ápolásában rejlik és az életmód rendszeres szupervíziójában, szükség esetén pedig javításában. A feszültség hasznos levezetése (pl.: sportolással) és a munkatársi csapatépítés is rendkívül hasznos lehet. Érdemes rendszeresen önvizsgálatot tartani és környezetünket is objektív szemüvegen keresztül megvizsgálni időről-időre, majd helyrerakni a dolgokat.
Mindig mérlegeljük, hogy mik azok az élethelyzetek, szituációk és dolgok, amelyeket beengedünk és hagyjuk, hogy foglalkoztassanak, megmozgassák az érzelmeinket, vagy valamilyen ingert váltsanak ki belőlünk. Ezzel szét tudjuk választani azokat a dolgokat, amelyeket könnyedén fel tudunk dolgozni és azokat, amelyek emésztése megterhelő számunkra mentálisan és fizikálisan egyaránt. Meg kell értenünk és el kell fogadnunk, hogy a túlterheltség rá fogja nyomni a bélyegét a munkánkra, ezért nem szabad engednünk semmilyen nyomásnak, ami túlterheltséget okoz. Fontos még az egészséges távolságtartás is, amivel a stresszhelyzeteket, amelyeket feletteseink, munkatársaink, vagy éppen partnereink, pácienseink váltanak ki, kellő intellektualitással, teljesen racionálisan tudjuk kezelni.
A burnout-szindróma szövődményei
Végül beszéljünk kicsit a burnout és a krónikus munkahelyi stressz szövődményeiről, melyekkel egészen biztos, hogy nem szeretnél számolni. A fokozott stressz mindig negatívan hat a szív-érrendszerre, illetve az emésztőrendszerre. A kiégési szindróma gyakran vezet a magas vérnyomás betegség kialakulásához, szívinfarktushoz, vagy akár strokehoz is. Az emésztési és anyagcsere panaszok, jelentkezhetnek kisebb-nagyobb mértékben, járhatnak fájdalommal, székelési nehézséggel, hasmenéssel, hányással, reflux-szal és még számos más kellemetlen tünettel. Hölgyeknél a burnout-szindróma gyakran jár a menstruációs ciklus felborulásval és zavarával.
Válassz hatékony megoldást a kiégés kezelésésre és fogyaszd napi szinten a Zinzino étrend-kiegészítőit, amelyek természetes alapanyagokkal járulnak hozzá egészségedhez!
Viva+