Vitaminok hatása a szervezetre

Vitaminok hatása a szervezetre

2019-02-07 Off By admin

 

A vitaminok a szervezet számára kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlenek. Bizonyos vitaminokat a szervezet elő tud állítani, de van olyan vitamin is, amit képtelen. A XX. század második felében ismerték fel, hogy az ásványi sókon és a vízen kívül a táplálékunknak egyéb anyagokat is kell tartalmaznia, különben ezek hiányában egy élő szervezet elpusztul vagy súlyos működési zavar tapasztalható az életfunkcióiban, anyagcsere és emésztési folyamataiban. A vitaminokat először 1912-ben egy Lengyel biokémikus nevezte el vitaminoknak.

Szükségünk van vitamin pótlásra?

Optimális vitaminszükséglet az, ami teljesen kielégíti a szervezet vitamin igényét. Felismerni azt, hogy vitamin hiányunk van igen nehéz, ugyanis a tünetek nagyon általánosak. Például: fertőzésre, gyulladásra való hajlam, emésztési zavarok, fáradékonyság. A legjobb módja, hogy kiderítsük szervezetünk aktuális állapotát, ha csináltatunk egy vértesztet.

Hogy jussunk vitaminhoz?

A vitamin szükségletünk pótlására az érett, friss, hazánkban kapható zöldségek és gyümölcsök fogyasztása a leggyorsabb mód. Fontos, hogy az élőhelyünkön az aktuális évszaknak megfelelő zöldséget és gyümölcsöt fogyasszuk. Kerüljük az importált termékeket. Ha úgy gondoljuk, hogy ez így nem megfelelő szervezetünk számára, akkor mindenképpen gondoskodjunk vitaminpótlásról.

Vitaminok csoportosítása és forrása

Zsírban nem oldódó (vízben oldódó) vitaminok

B1 – vitamin (tiamin), előfordulása: májban, húsban, tojássárgájában, élesztőben és barna kenyérben, búzacsírában, korpában, rizshéjban, élesztőben, dióban, mogyoróban, gesztenyében, tejben, lencsében, babban, borsóban, parajban, káposztafélékben, uborkában, salátában, burgonyában, paradicsomban, céklában található meg nagyobb mennyiségben.

B2 – vitamin (riboflavin), előfordulása: májban, vesében, tejben, tejtermékekben, húsban, halban, tojássárgájában, zöldbabban és borsóban, gyümölcsökben, olajos magvakban, élesztőben, kukoricában, burgonyában, aszalt szilvában, parajban, paradicsomban, salátában jelentős mértékben megtalálható.

B3 – vitamin (niacin), előfordulása: az élesztő, a máj, a vese, a hús, és hüvelyesek, barna kenyér, a karalábé, paradicsom, a napraforgóolaj.

B5 – vitamin (pantoténsav), előfordulása: máj, hús, tej, tojás, élesztő, hántolatlan rizs, szója, búzacsíra, olajos magvak.

B6 – vitamin (piridoxin), előfordulása: a máj, hús, tej-tejtermékek, tojássárgája, hüvelyesek és az élesztő, burgonya, fejes káposzta, vöröshagyma, hántolatlan rizs, mák, napraforgómag, földimogyoró, banán, dinnye.

B9 – vitamin (folsav), előfordulása: nagyobb mennyiségben a növények zöld leveleiből (paraj), májból, húsfélékből, élesztőből, szójából, csiperkéből vehető fel.

B10 – vitamin (M – vitamin), előfordulása: a zöld levelekben, főként a parajban, karalábéban, a tejben, sajtban, élesztőben található meg.

B12 – vitamin (kobolamin), előfordulása: megtalálható a májban és az angolosan elkészített marhahúsban, élesztőben, kisebb mértékben a tejben és a tojásban.

B13 – vitamin (orotsav), előfordulása: gyökérzöldségekben, a természetes körülmények között tartott tehenek tejében és a tejsavóban fordul elő nagyobb mennyiségben.

H1 – vitamin,  előfordulása: sörélesztő, zöldfélék, joghurt, búzacsíra, gomba, bab.

C – vitamin (aszkorbinsav),előfordulása: gyümölcsökben, főzelékfélékben, a zöldségekben, nagyobb mennyiségben megtalálható. A C- vitamin savanyú közegben őrződik meg bomlás nélkül legtovább, ezért a citrom, grapefruit, a kivi, általában a citrusfélék, a savanyú káposzta, sóska és a fekete ribiszke a legjobb források. .

F – vitamin (linol és linolénsav, arachidonsav, esszenciális zsírsavak) előfordulása: a cisz linolénsav megtalálható számos főzelékfélében és a növényi olajokban (ligetszépe). A mák, a mandula és a dió olajtartalmának 60-65 %-a, a földimogyoró 45 %-a linol- és linolénsav.

P – vitamin, előfordulása:a citromban és a zöldpaprikában, eukaliptuszban, narancsban, csipkebogyóban, feketeribiszkében, cseresznyében, szőlőben, szilvában, hajdinában található meg leginkább.

U – vitamin, előfordulása: a nyers káposztában (főleg a kelkáposztában), paradicsomban, retekben, spárgában, petrezselyemben, banánban, csalánlevélben található nagyobb mennyiségben

 

Zsírban oldódó vitaminok

A – vitamin (retinol), előfordulása: máj, tejszín, vaj, tojássárgája, répa, tök, sárgadinnye, paradicsom, fűszerpaprika, spenót, hal, cékla, petrezselyem, zellerlevél, kelkáposzta, brokkoli, zöldborsó, zöldbab, szója, kajszibarack, áfonya, csipkebogyó bőségesen tartalmaz A-vitamint.

D – vitamin (kalciferol), előfordulása: leginkább a tojássárgája, vaj, tejszín és a csukamájolaj, szardíniakonzerv, vitaminozott margarinok, csiperkegomba, zabpehely, búzacsíra, élesztő

 E – vitamin (tokoferol), előfordulása: a gabonafélék csíraolajában (tök vagy napraforgó), a zöld növényekben-főzelékfélében, a húsban, a májban és a tojásban, homoktövisben, szójában, csipkebogyóban, gesztenyében, dióban, mogyoróban, mandulában, mákban található meg.

K – vitamin (fillokinon) előfordulása: zöld növények (kelkáposzta, borsó, fejes saláta, káposzta, paraj), tejtermékek, és máj, a sütőtök, a paradicsom, a paraj, kelkáposzta, káposzta, a lucerna, és a tengeri hínár.

A Zinzino Xtend készítményt úgy fejlesztették ki, hogy feltöltse és egyensúlyba helyezze szervezete vitamin szintjét, valamint a Zinzino Test lehetőséget biztosít az omega-3, omega-6 arányunk feltérképezésére is.