Rostok szerepe a táplálkozásban

Rostok szerepe a táplálkozásban

2020-02-16 Off By admin

A rostok olyan növényi eredetű szénhidrátok, melyek a szervezet nem képes megemészteni, ezért a vastagbélbe jutnak. Mégis miért van rájuk szükség, ha emészthetetlenül távoznak a szervezetből? Jótékony hatásuk a szervezetre számos területen jelentkezik, ezért is rendkívül fontos a rostban gazdag ételek fogyasztása. Hat az elfogyasztott ételek felszívódására, a bélműködésre, az emésztésre és nem utolsó sorban hatékonyabbá teszi a víz megkötését.

Megkülönböztetünk oldható és oldhatatlan rostokat.

Oldható rostok a pektin, a mézgák, a nyák, néhány hemicellulóz, laktulóz, néhány cukoralkohol, az inulin. A vízoldékony rostanyagok közül legfontosabb a pektin, amely a zöldség- és főzelékfélékben, gyümölcsökben, és a gabonafélék közül a zabkorpában, zabpehelyben található. A zab értékes forrása mind a vízben oldhatatlan, mind az oldható rostoknak: ez a kettősség nagyban elősegíti az egészséges bélműködést. E rostok állaga zselészerű, amely az emésztőrendszerben megköti az epesavakat, a koleszterint, ezáltal rontja a zsírok és a koleszterin felszívódását, és a vékonybélben akadályozza az epesavak visszaszívódását.

Oldhatatlan rostok közé soroljuk a cellulózt, a hemicellulózt és a lignint, melyek megtalálhatók az olajos magvakban, a hüvelyesekben, a gabonafélékben. Az élelmi rostok fizikai-kémiai sajátosságából adódik, hogy a béltartalom térfogatát jelentősen megnövelik, áthaladási idejét lecsökkentik: ennek eredményeként a káros anyagok gyorsabban ürülnek ki az emésztőrendszerből.

Az élelmi rostoknak fontos szerepe van a vér koleszterinszintjének csökkentésében. Csökkentik a bélcsatornában a béltartalom tranzit idejét, ezért megakadályozzák a székrekedés kialakulását.

Kiváló rostforrások:

  • zöldségek – articsóka, avokádó, borsó, csicseriborsó, spenót, zeller
  • gyümölcsök – füge, málna, szilva, szőlő, meggy, alma, barack, eper
  • zabpehely, zabkorpa, búzakorpa
  • aszalványok – aszalt szilva, datolya,
  • barnarizs, bulgur, hajdina
  • olajos magvak – dió, mandula, mogyoró, napraforgómag, quinoa, szezámmag
  • egyéb magvak – lenmag, szezámmag
  • száraz hüvelyesek – bab, lencse
  • teljes kiőrlésű tészta

A magas rosttartalmú étrend mellett ajánlott figyelni a megfelelő mennyiségű vízfogyasztásra. A rostok víz megkötő hatása miatt megnövekszik a szervezet folyadékigénye, ezért javasolt napi 2-3 liter víz elfogyasztása. A magas rosttartalmú ételek megfelelő folyadékfogyasztás nélkül puffadást okozhatnak, lelassul a bél perisztaltika, székrekedést válthatnak ki. Amennyiben a vastagbélben megkötött salak- és méreganyagok túl sokáig panganak a végbélben, növekszik a daganatos sejtek és a vastagbélgyulladás kialakulásának kockázata.

Számos kutatás eredménye beszámol arról, hogy az élelmi rostok csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, a cukorbetegség, az elhízás, a szorulás és a vastagbélgyulladás előfordulását. Késleltetik a cukor felszívódását a vérbe, növelik az inzulinérzékenységet. Az étkezés utáni vércukorszint kevésbé emelkedik meg.

Eszel elég rostot? A Zinzino Zinobiotic nevű készítménye 5 féle természetes rost keveréke, mely segíti a jó baktériumok szaporodásást és a megfelelő bélflóra kialakulását.