Egy hétvége van az évben, amit senki sem vár, az pedig az óraátállításé. Azt hinnénk, hogy egyetlen órácska nem oszt, nem szoroz, hiszen normál esetben olyan könnyen eltelik. De egy óra cseppet sem telik el olyan könnyen, amikor nem mi fecséreljük el, hanem elveszik. Szervezetünk sokat emlegetett biológiai órája teljesen más véleménnyel van az óraátállításról, mint a gazdaság. Lépjünk be a nyári időszámításba egy olyan cikkel, ami kicsit körüljárja az alvás témakörét és az alváshiány következményeit.
Alvás gyorstalpaló
Miért fontos az alvás?
Rohanó világunk egyik legveszélyesebb hozománya, hogy álmainkat csak éberen kergetjük és megfeledkezünk arról, hogy céljaink és terveink szolgálatában pont az a test áll, amelyet hajszolunk. Kevesen tudják, hogy az alváshiány veszélyesebb, mint az éhezés. Bizony ám, sokkal tovább bírja szervezetünk táplálék nélkül, mint egy kiadós, regeneráló alvás nélkül. Egyes kutatások szerint tartalékaink függvényében testünk képes akár 8-21 napig is kibírni élelem nélkül. A világ leghosszabb feljegyzett böjtjét eddig a bibliai Mózes tudhatja magáénak, aki 40 napig tartózkodott étel és ital nélkül a Sínai-hegyen. Nem mernénk megkísérelni vállalkozását, ahogy azt sem, hogy Randy Gardner példáját kövessük, aki közel 11 napig, egészen pontosan 264 órán át volt ébren.
Azért nem szabad elhanyagolnunk az alvást, mert közben sejtek milliói regenerálódnak szervezetünkben. Ezek a szorgos kis sejtek azért dolgoznak, hogy megújítsák testünket és a szó legszorosabb értelmében, újult erővel kezdjük a következő napot. Pihentető alvás nélkül az agy és számos más szervünk sem képes helyesen ellátni funkcióit. Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a helytelen műdködés pedig betegségekhez vezethet. Ezért kiemelten fontos odafigyelnünk arra, hogy eleget és jól aludjunk.
Így működik a tankönyvi alvás
Ha egy felnőtt számára ideális, 8 órás időintervallumot veszünk alapul, akkor alvásunk 4-5 alvásciklusra osztódik. Ezek az alvásciklusok 90-120 percig tartanak. A ciklusok alatt különböző fázisokon megy át szervezetünk, miközben fokozatosan mély álomba szenderülünk. A ciklusok zavartalan végbemenetele alatt fontos biológiai és kémiai folyamatok játszódnak le szervezetünkben.
De hogy is néznek ki ezek az alvási fázisok? Nos, egy-egy alvásciklus első két fázisa alatt merülünk álomba, majd a harmadik és negyedik fázisban alszunk igazán mélyen. Utóbbi két fázist sokszor DELTA-fázisnak is nevezik, amelyek során sokat regenerálódhatunk fizikailag és lelkileg egyaránt.
Az alvásciklus végén egy ötödik szakasz áll, amelyet sokszor REM-ként (Rapid Eye Movement = gyors szemmozgás) emlegetnek. Ebben a stáduimában szervezetünk egészen másként viselkedik alvás közben, mint a többi fázisban. Jellemzően légzésünk felgyorsul, agyunk intenzívebben működik, izomzatunk tónusa is megváltozik és csukott szemünkön apró, gyors mozgás észlelhető. Álmaink is ebben a szakaszban jelentkeznek.
Ha tehát a nagykönyv szerint alszunk, akkor egy éjszakán át, 4-5 zavartalan alvásciklus során 5 regeneráló fázison megy keresztül szervezetünk. A probléma csak az, hogy világszerte a felnőtt lakosság 62%-a szenved alvásproblémáktól és bizony nem a tankönyv szerint alszunk.
Az alváshiány következményei
Az alváshiányt legtöbbször alvászavarok okozzák, melyek lehetnek ideiglenesek és állandóak. Három fő alvásproblémát különböztetünk meg: inszomnia, hiperszomnia, paraszomnia. Az inszomnia sokszor említik hiposzomniaként is, melyet elalvási problémák, gyakori ébredések, éberen alvás és túl korai ébredés jellemez. A másik időalapú probléma a hiperszomnia, amelynek szenvedői túl nagy alvásigénnyel rendelkeznek. Sajnos az aluszékonyság és magas alvásigény pont olyan káros, mint a kevés alvás.
A paraszonia problémája az inszomniával és a hiperszomniával ellentétben nem az alvás mennyiségén, hanem annak minőségén alapszik. Paraszomniás állapotban az elalvás vagy a felébredés folyamata sérült, ezért alakulnak ki olyan tünetek a paraszomniásoknál, mint például az alvajárás. Mindenkinek van egy alvajáró ismerőse, mégis a leggyakoribb alvászavar az inszomnia, ami konyhanyelven kóros álmatlanságot jelent.
De mi áll az alvászavarok mögött és miért okoznak azok problémát?
Ez áll az alvászavarok mögött
Az alvászavarokat számos tudományág vizsgálja, ami tökéletesen leírja, milyen összetett betegségekről van szó. Gyógyításával az alvás specialistákon túl agykutatók, neurológusok, pszichiáterek, pulmonológusok, belgyógyászok, táplálkozás kutatók és genetikusok is foglalkoznak. A legtöbb alvászavar mögött mentális problémák állnak, de gyakran összefüggésben van emésztőrendszeri és légzőszervi betegségekkel is.
Miért baj az alváshiány és az alvászavar?
Az alvászavarok és a megfelelő, pihentető alvás hiánya azért okoz problémát, mert komoly mértékben befolyásolja fizikai és lelki egészségünket. Az alváshiány következményeként többek közt alkalmazkodóképességünk sérül. Ez azért jelent problémát, mert a reagáló-, tanulási- és tűrőképességünk mellett romlik munkateljesítményünk is és szépen fokozatosan kimerülünk.
A testi fáradtságot előbb-utóbb lelki kimerültség kíséri, amely gyakran jelentkezik ingerlékenység, hangulatingadozás és depresszió formájában. Amennyiben a fáradtság tartósan fennáll, nő a szomatikus és szellemi betegségek kialakulásának kockázata. A túlhajszolt emberek körében jelentősen magasabb a demencia kialakulásának esélye is.
Az alváshiány következményeként kialakuló betegségek
Az alváshiány következtében felgyorsul az öregedés. Sajnos ez nemcsak a bőrt érinti, hanem teljes szervezetünket is. A rosszalvók jellemzően ráncosabbak, mivel bőrsejtjeik nem képesek a regenerálódásra. Emellett genetikai változások is bekövetkezhetnek szervezetünkben. Az alváshiány génmódosító hatásaként immunrendszerünk és stressztűrőképességünk is megváltozhat. Így a kevés vagy rossz alvás nagyban befolyásolja ellenállóképességünket is.
Fentebb már említettük az alváshiány következményeként az agyat érintő károsodást. A krónikus alváshiánynak visszafordíthatatlan következményei lehetnek, ha agysejtjeink nem képesek regenerálódni. Az alvásproblémák növelik a stroke rizikóját, meglepő módon különösen akkor, ha az ember egyébként teljesen egészséges.
Az agy mellett a szívet terheli meg igazán az alváshiány, éppen ezért az alváshiány következménye lehet számos szív- és érrendszeri betegség, többek közt a magas vérnyomás és a szívroham.
Pár dolog, amivel elkerülheted az alváshiány következményeit
Első és legfontosabb a megfelelő alvási körülmények megteremtése, a második pedig a pihentető alvás garantálása szervezetünk kikapcsolásával. Alvás előtt tartsunk egy nyugodt órát, kerüljük az elektronikai és mobil eszközök használatát és próbáljunk megszabadulni a stresszfaktort jelentő gondolatoktól. Ha ez nem megy agyunk tudatos befolyásolásával, akkor pedig próbáljuk meg természetes alapanyagú készítményekkel nyugtatni szervezetünket.
A kiegyensúlyozottság és stresszmentesség érdekében fogyassz napi szinten Zinzino Viva+ étrend-kiegészítőt, amely a sáfrány erejével nyugtatja szervezetedet.
